Fontos üzenetek: 
  • Ha az adatbázis működésében hibát észleltek, kérjük mentsetek róla képernyőképet (Print Screen) és küldjétek el a map@mme.hu e-mail címre, a hiba leírásával együtt!
 
Programismertető és útmutató
 
A Madáratlasz Program (MAP) célja röviden:
 
A Madáratlasz Program adatbázist a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Monitoring Központja hozta létre 2015-ben a Magyarországon előforduló madárfajok adatainak gyűjtésére. A feltöltött adattömeg statisztikai elemzésével a hazai és nemzetközi természetvédelem számára egyaránt nélkülözhetetlen madártani adatok állnak folyamatosan rendelkezésünkre.
Az adatbázisba egyetlen madár alkalmi megfigyelése vagy komplett fajlisták egyaránt feltölthetők. A MAP számos olyan adatnyilvántartási, képfeltöltési és statisztikai lehetőséget is biztosít felhasználóinak, mellyel az adatbázis jól alkalmazható online madártani terepnaplóként.
 
A MAP története röviden:
 
Az adatbázis indulását két jelentős madártani program tette szükségessé. A MAP szolgálta ki a 2020-ban megjelent Európa Fészkelő Madarainak Atlasza (EBBA2) program magyarországi adatgyűjtését, illetve az MME szerkesztésében 2021-ben megjelent Magyarország madáratlasza című könyv elkészültéhez szükséges terepi felméréseket. E madártani munkák adatgyűjtései szinte párhuzamosan zajlottak a 2013 és 2018 közötti időszakban. A MAP pedig a két projekt lezárását követően is megállás nélkül gyűjti Magyarország madártani adatait.
 
Ki használhatja a MAP adatbázist?
 
A MAP-ot alapvető terepi madármegfigyelési és madárhatározási tapasztalat birtokában bárki használhatja, amatőr madármegfigyelőktől a gyakorlott terepmadarászokig. Elemzéseinkhez a felmérők adatsorait mindig az általuk megadott Fajfelismerési adatlapnak megfelelően használjuk fel, melyet minden felhasználónak kötelező legalább egyszer, a regisztrációt követően kitölteni, és időnként frissíteni. Így egyetlen adatfeltöltőnek sem kell aggódnia, ha esetleg bizonyos madárfajok vagy fajcsoportok terén kevesebb terepi tapasztalattal rendelkezik.
 
Első lépések a MAP használatához
 
A MAP használatának kezdő lépése a regisztráció. Az adatbázisba csak felmérő azonosítóval rendelkező felhasználók tölthetnek fel adatot megfigyelőként, melyet az adminisztrátorok a sikeres regisztrációt követően fognak a felhasználóhoz rendelni. Regisztrációkor az üzenet mezőben kérjük megadni a teljes nevet, címet, esetleg a telefonszámot. Amennyiben valaki már részt vett az MME valamelyik korábbi monitoring programjában (pl. MMM, RTM), ezt szintén ajánlott itt jelezni. Ilyenkor ugyanis az illető már rendelkezik felmérő azonosítóval, amit regisztráció után a Monitoring Központ munkatársa rendel a regisztrált felhasználói fiókjához.
 
Fajfelismerési adatlap kitöltése
 
Regisztráció után még az első adatfeltöltést megelőzően ki kell tölteni a fajfelismerési adatlapot, amely az Adatfeltöltés / Fajfelismerési adatok menüpont alatt érhető el. Az adatfeltöltők itt adják meg, hogy a hazai madárfauna fajait milyen biztonsággal ismerik fel terepi körülmények között megfigyelve, illetve hangjukat hallva. Statisztikai adatelemzéseinkhez a felmérők adatsorait így mindig az általuk kitöltött fajfelismerési adatlapnak megfelelően tudjuk kezelni.
 
Egy kitöltött teljes Fajfelismerési adatlap megléte kötelező az adatfeltöltéshez! Az Időszak kezdete mezőt akkor állítsuk a megadott dátumnál korábbra, ha régebbi vagy archív adatokat kívánunk feltölteni. Később is érdemes rendszeresen felülvizsgálni a felmérőknek ezt az adatlapot, különösen azoknak, akik csak nemrég kezdtek bele komolyabban a madarak terepi megfigyelésébe és az adatgyűjtésbe. Módosításhoz új adatlapot kell feltölteni, de ehhez csak a legutóbbi adatlaphoz képest kell módosítani a megadott értékeket az érintett fajoknál (amelyeknél változott a felismerési bizonyosság).

Milyen típusú adatokat kell rögzíteni?
 
A MAP-ba történő adatfeltöltéskor egy vagy több madárfaj jelenlétét rögzítjük egy megfigyelési helyszínen vagy területbejáráson. A megfigyelt madárfajnak / madárfajoknak nem csak a jelenlétét, de a fészkelési valószínűségét (FV kód) is meg kell adni egy egyszerű kódrendszer segítségével. Költési időszakon kívül minden madárfaj esetében az X kód használandó.

Költési időszakban a hazánkban nem fészkelő, illetve a megfigyeléskor a területen nem költő madárfajok esetében szintén X kódot kell alkalmazni. A feltételezhetően vagy bizonyosan költő madárfajok fészkelési valószínűségét pedig három fő kóddal jelöljük:
  • A – lehetséges fészkelés
  • B – valószínű fészkelés
  • C – biztos fészkelés

E három fő kategórián belül további alkategóriák választandók, melyeket a fészkelés tipikus észlelési körülményeinek feleltettünk meg. Az egy betűs kódokat (A, B, C) az archív adatok feltöltésekor alkalmazzuk, ahol az alkategória már nem feltétlenül állapítható meg. Aktuális adatok feltöltésénél lehetőség szerint kerüljük az egybetűs kódok használatát!

A megfigyelt és feltöltött madárfajok példányszámainak megadása nem kötelező! Vagyis nem szükséges megszámolni minden egyes észlelt madárfajt, de egyéb járulékos adatokkal együtt opcionálisan megadható az adott madárfajok megfigyelési részletei között. A ritka madárfajok példányszámát, illetve a kis számban jelenlévő, könnyen megszámolható fajok mennyiségét azonban érdemes feljegyezni!

Az adatfelvétel lehetőségei

A MAP webes felületén alapvetően kétféle adatfelvételi típust kell megkülönböztetni:
 
1.     Alkalmi megfigyelés
(Felső menüsor: Adatfeltöltés / Alkalmi megfigyelés feltöltése)
Egy madárfaj egy vagy több példányának észlelése egy megadott helyszínen. A fajnév mellett fészkelési valószínűség megadása is kötelező!
 
2.     Listás adatfeltöltés
(Felső menüsor: Adatfeltöltés / Listás adatfeltöltés)
Több madárfaj észlelése egy megadott helyszínen vagy bejárt területen. A fajnevek mellett a fészkelési valószínűség megadása is kötelező!
 
A listás adatfeltöltés típusai
 
A listás adatfeltöltésen belül is többféle fajlistát különböztetünk meg, melyek más-más adatgyűjtési módszert jelentenek. Aki listás adatfeltöltést szeretne végezni, annak mindenképpen tisztában kell lennie a következő alapfogalmakkal:

1. Részleges fajlista
A listában csak a felmérés során számunkra érdekesnek gondolt madárfajokat tüntetjük fel! Az így gyűjtött lista nem tartalmazza a felmérés során észlelt összes madárfajt! Akkor választjuk, ha több észlelt madárfajról is kívánunk adatot rögzíteni, és nem szeretnénk külön-külön alkalmi megfigyelésként rögzíteni őket.

2. Teljes fajlista
A lista a felmérés során észlelt ÖSSZES madárfajt tartalmazza! Ez azért fontos, mert a teljes fajlistákkal kapunk adatot arról, hogy milyen madárfajokat NEM észlelt a megfigyelő a felmért területen. Teljes fajlistás adatfeltöltés esetén ugyanis a nem észlelt madárfajokat az adatbázis ún. nullás adatként kezeli. A madárfajok elterjedése szempontjából ugyanolyan fontos adatként szolgál az is, ha nem észleljük a felmért területen.
 
Mielőtt egy felmérő listás adatfeltöltéshez fogna, mindenképpen mérlegelje, hogy a gyűjtött adatok melyik típusú fajlistának felelnek meg, és ennek megfelelően kerüljenek feltöltésre! Ugyanis nagyon fontos információ, hogy egy feltöltött fajlistában miért nem szerepel egy adott madárfaj? Mert nem észlelte a megfigyelő? Vagy mert nem terjedt ki a figyelme erre a fajra? Ez akkor történhet meg például, ha egy felmérő célirányosan csak egy fajcsoport – ragadozó madarak, vízimadarak – felmérését végzi a területen, és nem foglalkozik más fajokkal. Éppen az ilyen célirányos felmérők miatt került az adatbázisba két további speciális fajlista is:

3. Ragadozómadár fajlista
Csak egy meghatározott fajcsoport (nappali ragadozómadarak és baglyok) szempontjából hasonlít a teljes fajlistához. Vagyis csak azoknak a madárfajoknak a hiányát kezeli nullás adatként az adatbázis, amik ezen a speciális fajlistán szerepelnek. A listán szereplő fajok (PDF) >>

4. Vízimadár fajlista
Az előzőhöz hasonló speciális lista, amely csak a vízimadarak szempontjából hasonlít a teljes fajlistához. Csak azoknak a madárfajoknak a hiányát kezeli nullás adatként az adatbázis, amik ezen a speciális fajlistán szerepelnek. A listán szereplő fajok (PDF) >>

A megfelelő fészkelési valószínűség (FV kód) kiválasztása
 
Akár alkalmi megfigyelést töltünk fel, akár a listás adatfeltöltés valamelyik típusát választjuk, a fészkelési valószínűség (FV) kódjának megadása minden madárfaj esetében kötelező! Ahogy fentebb már említettük, költési időszakon kívül minden madárfaj esetében az X kód használandó. Költési időszakban végzett megfigyeléskor pedig a hazánkban nem fészkelő, illetve a megfigyeléskor a területen nem költő madárfajok esetében szintén X kódot kell alkalmazni.
 
A megfigyeléskor a felmért területen feltételezhetően vagy bizonyosan költő madárfajok fészkelési valószínűségét három fő kóddal jelöljük: A (lehetséges fészkelés), B (valószínű fészkelés) és C (biztos fészkelés). E három fő kategórián belül további alkategóriák választandók, melyeket a fészkelés tipikus észlelési körülményeinek feleltettünk meg.

A megfelelő FV kód kiválasztása sokszor nem egyértelmű, óvatos körültekintést igényel! A kódrendszer helyes használatához továbbá elengedhetetlen, hogy alapvető ismereteink legyenek a hazánkban fészkelő madarak költésbiológiájával kapcsolatban. Az alábbi általános szabályokat mindenképpen tartsuk szem előtt az FV kódok kiválasztásakor:

Egy madárfaj FV kódját mindig az adott felméréskor tapasztaltaknak megfelelően válasszuk ki! Vagyis ne előlegezzünk meg túl korán egy magasabb FV kódot olyan fajnál, ami véleményünk szerint költeni fog a területen. Ugyanígy utólag, a költési időszak végét követően se rendeljünk költési valószínűséget egy madárfajhoz, ami véleményünk szerint költött a területen az adott évben.

  • Mindig vegyük figyelembe az FV kód megválasztásánál az adott madárfaj költési időszakát! Az állandó vagy rövidtávú vonuló madárfajok (pl. széncinege) esetében ez akár már február végén elkezdődhet, míg a hosszútávú vonuló fajok (pl. sárgarigó) fészkelési időszaka csak májusban veszi kezdetét.
  • Amennyiben bizonytalanok vagyunk benne, hogy egy madárfaj költhet e egy adott területen, használjunk X kódot!
  • Amennyiben nem vagyunk biztosak a választandó költési valószínűségben, lehetőség szerint válasszuk a „gyengébb” FV kódot!

A megfelelő fészkelési valószínűség kiválasztásához szeretnénk segítséget nyújtani a következő felsorolással is, amely az FV kód kiválasztásakor tapasztalt leggyakoribb hibákat tartalmazza:
  • Hamis fészkelési adathoz vezet, ha olyan madárfajokhoz társítunk fészkelési valószínűséget, amelyek még vonulásban vannak. Például a récék jellemzően olyan élőhelyeken állnak meg pihenni a tavaszi vonulás során, ami költésre is alkalmas. Ennek ellenére nem költenek a területen! 
  • Könnyen hamis fészkelési adathoz vezet, ha az A-B-C kódok egyes alkategóriáit rosszkor használjuk! Például sok énekesmadár már a tavaszi vonulás közben is énekel, ami az A2 (Éneklő hím(ek) vagy fészkelésre utaló hang, költési időben) kód indokolatlan használatát eredményezheti. A récék sokszor már vonulás közben párokba állnak, aminek azonban még nem feleltethető meg a B1 (Pár megfigyelése költési időszakban lehetséges fészkelőhelyen) kód. De a vöcsökfajok akár násztáncot vagy párzást is mutathatnak a tavaszi vonulás során olyan élőhelyen, ahol nem fognak költeni. Ez pedig a B3 (Udvarlás és pózolás, vagy párzás) kód hibás használatát eredményezheti.
  • Költési időszakban a jellemzően nagy territóriumban mozgó fajok – pl. ragadozómadarak – esetében óvatosan kell kiválasztani az FV kódot, hiszen könnyen lehet, hogy a megfigyelés helyéhez képest teljesen máshol költenek! Ha a felmért 2,5x2,5 km-es UTM négyzet nagy része egyébként nem megfelelő költési szempontból az adott madárfajnak, használjunk inkább X kódot!
  • A költési időszak nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden madárfaj törvényszerűen a költéssel van elfoglalva! Kóborló, költésből kimaradó, vagy éppen hazánkban átnyaraló madárfajok esetében akkor is X kódot kell alkalmazni, ha egyébként az adott madárfaj költ Magyarországon. Ilyenek az átnyaraló darvak vagy a költésből kimaradó ún. kajtár gólyák is.


Adatérvényesítés

A MAP adatbázisába kerülő adatok ellenőrzését és a hibás adatok kiszűrését egy kétlépcsős adatérvényesítő rendszer végzi. Ennek első lépcsőfoka az automatikus érvényesítő rendszer (MAP-aér), amely minden madárfaj bizonyos FV kódjainak bizonyos időszakban történő beírásakor a következő figyelmeztetést dobhatja fel:
 
„Biztos vagy ebben? Ez az adat fennakadt az automatikus érvényesítő rendszer szűrőjén! Ennek számos oka lehet, amiről a lenti útmutatóban olvashatsz.”
 
Ez az üzenet csupán egy figyelemfelhívás, amellyel a rendszer igyekszik kiszűrni az esetleges félrekattintásokat, illetve segítséget nyújthat a kevésbé tapasztalt felmérőknek a helyes FV kód kiválasztásában. Az olyan adatokat, ahol megjelenik a fenti üzenet, a rendszer nem érvényesíti automatikusan, hanem a MAP adminisztrátorainak és koordinátorainak továbbítja manuális érvényesítésre. Ez az érvényesítő rendszer második lépcsőfoka. Ha egy felmérő a felugró figyelmeztetés ellenére biztos a megfigyelt fajban és a kiválasztott FV kódban, az üzenetet figyelmen kívül lehet hagyni, esetleg a megjegyzés mezőben jelezheti a megfigyelés körülményeit, segítve ezzel az adminisztrátorok/koordinátorok munkáját.

A MAP-aér a következő esetekben dobja fel a fenti figyelmeztetést:
- egy hazánkban ritkának számító madárfaj esetén bármelyik FV kód beírásakor, az év bármelyik időszakában;
- egy hazánkban ritka vagy szórványos fészkelőnek számító, de gyakran előforduló madárfaj esetében az A-B-C kódok beírásakor, az év bármelyik időszakában;
- egy hazánkban gyakori fészkelőnek számító madárfaj esetében az A-B-C kódok beírásakor, ha a megfigyelés dátuma kívül esik az adott fajra jellemző költési időszakon;
- egy elvonuló, átvonuló vagy téli vendég madárfaj esetében az X kód beírásakor, ha a megfigyelés dátuma kívül esik az adott fajra jellemző időszakon, amikor hazánkban tartózkodik.

A MAP-aér által kiszűrt adatokat az adminisztrátorok kérdés nélkül érvényesítik, ha a megfigyelési körülmények indokolttá teszik, illetve az adatfeltöltő megfelelő indoklást írt a megjegyzés mezőbe. A megfigyeléssel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdéseket az adminisztrátorok/koordinátorok az üzenetváltás funkcióval jelzik az adatfeltöltő felé. Ezeket az üzeneteket minden felhasználó a Profil / Rendszerüzenetek menüpont alatt éri el, melyet érdemes rendszeresen ellenőrizni a weboldalra történő belépéskor.
 
 
 
A lenti dokumentum a Madáratlasz Program "klasszikus" felméréseihez készült, amelyek 2018-ban véget értek (adatgyűjtés a 2021-ben megjelenő könyvhöz, 2014-2018).
 
Ezt a verziót csak mint egy, a projekt kezdetén elkészült dokumentumot érdemes tanulmányozni, amelynek elkészülésekor még nem rendelkeztünk az elmúlt évek tapasztalataival, ill. ami nem tartalmazza azokat az újabb célokat és lehetőségeket, amik azóta a MAP felméréseket és az adatbázist is jellemzik.
 
 

Madáratlasz Program (2014 - 2018) 

Programismertető és útmutató

 

Letölthető formátumban elérhető itt: Programismertető és útmutató >>

A Madáratlasz Program (MAP) részletes ismertetője (24 oldal, PDF formátum, 4 376 kB).

Összeállította: Nagy Károly és Dr. Szép Tibor ::: v.1.3 ::: 2014.05.05.