- Ha az adatbázis működésében hibát észleltek, kérjük mentsetek róla képernyőképet (Print Screen) és küldjétek el a map@mme.hu e-mail címre, a hiba leírásával együtt!
Milyen típusú adatokat kell rögzíteni?
Költési időszakban a hazánkban nem fészkelő, illetve a megfigyeléskor a területen nem költő madárfajok esetében szintén X kódot kell alkalmazni. A feltételezhetően vagy bizonyosan költő madárfajok fészkelési valószínűségét pedig három fő kóddal jelöljük:
- A – lehetséges fészkelés
- B – valószínű fészkelés
- C – biztos fészkelés
E három fő kategórián belül további alkategóriák választandók, melyeket a fészkelés tipikus észlelési körülményeinek feleltettünk meg. Az egy betűs kódokat (A, B, C) az archív adatok feltöltésekor alkalmazzuk, ahol az alkategória már nem feltétlenül állapítható meg. Aktuális adatok feltöltésénél lehetőség szerint kerüljük az egybetűs kódok használatát!
Az adatfelvétel lehetőségei
A MAP webes felületén alapvetően kétféle adatfelvételi típust kell megkülönböztetni:
(Felső menüsor: Adatfeltöltés / Alkalmi megfigyelés feltöltése)
Egy madárfaj egy vagy több példányának észlelése egy megadott helyszínen. A fajnév mellett fészkelési valószínűség megadása is kötelező!
(Felső menüsor: Adatfeltöltés / Listás adatfeltöltés)
Több madárfaj észlelése egy megadott helyszínen vagy bejárt területen. A fajnevek mellett a fészkelési valószínűség megadása is kötelező!
1. Részleges fajlista
2. Teljes fajlista
3. Ragadozómadár fajlista
4. Vízimadár fajlista
A megfelelő fészkelési valószínűség (FV kód) kiválasztása
A megfelelő FV kód kiválasztása sokszor nem egyértelmű, óvatos körültekintést igényel! A kódrendszer helyes használatához továbbá elengedhetetlen, hogy alapvető ismereteink legyenek a hazánkban fészkelő madarak költésbiológiájával kapcsolatban. Az alábbi általános szabályokat mindenképpen tartsuk szem előtt az FV kódok kiválasztásakor:
Egy madárfaj FV kódját mindig az adott felméréskor tapasztaltaknak megfelelően válasszuk ki! Vagyis ne előlegezzünk meg túl korán egy magasabb FV kódot olyan fajnál, ami véleményünk szerint költeni fog a területen. Ugyanígy utólag, a költési időszak végét követően se rendeljünk költési valószínűséget egy madárfajhoz, ami véleményünk szerint költött a területen az adott évben.
- Mindig vegyük figyelembe az FV kód megválasztásánál az adott madárfaj költési időszakát! Az állandó vagy rövidtávú vonuló madárfajok (pl. széncinege) esetében ez akár már február végén elkezdődhet, míg a hosszútávú vonuló fajok (pl. sárgarigó) fészkelési időszaka csak májusban veszi kezdetét.
- Amennyiben bizonytalanok vagyunk benne, hogy egy madárfaj költhet e egy adott területen, használjunk X kódot!
- Amennyiben nem vagyunk biztosak a választandó költési valószínűségben, lehetőség szerint válasszuk a „gyengébb” FV kódot!
A megfelelő fészkelési valószínűség kiválasztásához szeretnénk segítséget nyújtani a következő felsorolással is, amely az FV kód kiválasztásakor tapasztalt leggyakoribb hibákat tartalmazza:
- Hamis fészkelési adathoz vezet, ha olyan madárfajokhoz társítunk fészkelési valószínűséget, amelyek még vonulásban vannak. Például a récék jellemzően olyan élőhelyeken állnak meg pihenni a tavaszi vonulás során, ami költésre is alkalmas. Ennek ellenére nem költenek a területen!
- Könnyen hamis fészkelési adathoz vezet, ha az A-B-C kódok egyes alkategóriáit rosszkor használjuk! Például sok énekesmadár már a tavaszi vonulás közben is énekel, ami az A2 (Éneklő hím(ek) vagy fészkelésre utaló hang, költési időben) kód indokolatlan használatát eredményezheti. A récék sokszor már vonulás közben párokba állnak, aminek azonban még nem feleltethető meg a B1 (Pár megfigyelése költési időszakban lehetséges fészkelőhelyen) kód. De a vöcsökfajok akár násztáncot vagy párzást is mutathatnak a tavaszi vonulás során olyan élőhelyen, ahol nem fognak költeni. Ez pedig a B3 (Udvarlás és pózolás, vagy párzás) kód hibás használatát eredményezheti.
- Költési időszakban a jellemzően nagy territóriumban mozgó fajok – pl. ragadozómadarak – esetében óvatosan kell kiválasztani az FV kódot, hiszen könnyen lehet, hogy a megfigyelés helyéhez képest teljesen máshol költenek! Ha a felmért 2,5x2,5 km-es UTM négyzet nagy része egyébként nem megfelelő költési szempontból az adott madárfajnak, használjunk inkább X kódot!
- A költési időszak nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden madárfaj törvényszerűen a költéssel van elfoglalva! Kóborló, költésből kimaradó, vagy éppen hazánkban átnyaraló madárfajok esetében akkor is X kódot kell alkalmazni, ha egyébként az adott madárfaj költ Magyarországon. Ilyenek az átnyaraló darvak vagy a költésből kimaradó ún. kajtár gólyák is.
Adatérvényesítés
A MAP-aér a következő esetekben dobja fel a fenti figyelmeztetést:
- egy hazánkban ritkának számító madárfaj esetén bármelyik FV kód beírásakor, az év bármelyik időszakában;
- egy hazánkban ritka vagy szórványos fészkelőnek számító, de gyakran előforduló madárfaj esetében az A-B-C kódok beírásakor, az év bármelyik időszakában;
- egy hazánkban gyakori fészkelőnek számító madárfaj esetében az A-B-C kódok beírásakor, ha a megfigyelés dátuma kívül esik az adott fajra jellemző költési időszakon;
- egy elvonuló, átvonuló vagy téli vendég madárfaj esetében az X kód beírásakor, ha a megfigyelés dátuma kívül esik az adott fajra jellemző időszakon, amikor hazánkban tartózkodik.
A MAP-aér által kiszűrt adatokat az adminisztrátorok kérdés nélkül érvényesítik, ha a megfigyelési körülmények indokolttá teszik, illetve az adatfeltöltő megfelelő indoklást írt a megjegyzés mezőbe. A megfigyeléssel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdéseket az adminisztrátorok/koordinátorok az üzenetváltás funkcióval jelzik az adatfeltöltő felé. Ezeket az üzeneteket minden felhasználó a Profil / Rendszerüzenetek menüpont alatt éri el, melyet érdemes rendszeresen ellenőrizni a weboldalra történő belépéskor.
Madáratlasz Program (2014 - 2018)
Programismertető és útmutató
Letölthető formátumban elérhető itt: Programismertető és útmutató >>
Összeállította: Nagy Károly és Dr. Szép Tibor ::: v.1.3 ::: 2014.05.05.